Fizikai anyagvizsgálat
Az anyagvizsgálatok különböző műszaki termékek tervezését, gyártását és karbantartását teszik lehetővé. Az anyagvizsgálati eljárások segítségével el lehet dönteni, hogy az adott anyag alkalmas e rendeltetésszerű alkalmazásra.
Az anyagvizsgálatok céljai az anyagokra jellemző fizikai, technológiai alapadatok, mutatószámok meghatározása, a gyártás, feldolgozás, szerelés során az anyagok tulajdonságainak ellenőrzése, az üzem közben előforduló igénybevételek reprodukálásával az anyagok viselkedésének vizsgálata az adott igénybevétel esetén, az anyaghibák feltárársa.
Fizikai tulajdonságoknak nevezzük az anyag azon tulajdonságait, melyek jelentékeny mechanikai igénybevétel nélkül, általánosan, állandó jelleggel jellemzik a vizsgált anyagot.
Ilyen a szín, sűrűség, olvadáspont, dermedéspont, hővezető képesség, fajlagos ellenállás, mágneses tulajdonság, stb.
1. Milyen célból kér fizikai anyagvizsgálatot?
Többféle okból is kérhet anyagvizsgálatot: tervezést megelőzően, minőség ellenőrzése végett vagy karbantartási célból. Tervezési fázisban a kiválasztott anyag próbatestével kedvezőbb a vizsgálatokat elvégezni, mint karbantartási célból vizsgálni a kész eszköz anyagát. Karbantartási esetben az anyag szerkezeti állapotát kell felmérni, esetleges repedések, anyagelhasználódás, ami által tulajdonságai megváltoztak.
2. Milyen anyag fizikai vizsgálatát szeretné elvégeztetni?
Különböző anyagok esetén más felkészülési szintet igényel az anyagvizsgálat. Nem mindegy, hogy milyen halmazállapotú, s milyen összetételű az anyag, pl.: fém, műanyag, kerámia, kőzet, oldatok stb. vizsgálatát kell elvégezni.
3. Az anyag mely tulajdonságát kívánja vizsgáltatni?
Egy bizonyos anyagot több szempontból is meg lehet vizsgálni, le lehet tesztelni. Fizikailag meg lehet nézni a sűrűségét, hőmérsékletre való reagálását, vezetőképességét, stb. Költséghatékony csak az igényelt vizsgálatot végrahajtani egy teljes anyagvizsgálattal szemben.
4. Milyen fajta fizikai anyagvizsgálatot igényel?
Két nagy csoportba sorolhatók az anyagvizsgálati módszerek. Az egyik a roncsolásos, a másik a roncsolásmentes anyagvizsgálat. A roncsolásos anyagvizsgálat esetében visszafordíthatatlan kár keletkezik a tárgyban, pl.: szakító és keménység vizsgálat. A roncsolásmentes vizsgálat lehet például a szemrevételezés, festékpenetrációs vizsgálat, mágnesezhető poros vizsgálat, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat, örvényáramos repedésvizsgálat, stb.
5. Helyszíni vagy laboratóriumi anyagvizsgálat szükséges?
Egyes esetekben, kevésbé körülményes vizsgálatvégzéskor helyszínen is elvégezhető a beavatkozás. Karbantartási célból végzett mintavételezést követően a legnagyobb igénybevételnek kitett mintadarabot labori körülmények között vizsgálják tovább. Tervezési célokra végzett fizikai anyagvizsgálat próbatesten szintén labori körülmények között végződik. Tehát fontos tudatni milyen jellegű munkát akar végeztetni és ha azt lehetséges helyszinen elintézni, akkor is ragaszkodik e a laborba szállításhoz. A helyszínre való kiszállás többletköltséget okozhat.
6. Milyen gyakorisággal venné igénybe a szolgáltatást?
Bizonyos esetekben a rendszeres anyagvizsgálat indokolt, ezért ha szükséges, érdeklődjön az időszakos munkavégzés lehetőségéről.
7. Igen jelentős különbségek lehetnek a különböző cégek áraiban és feltételeiben, ezért mindig több cég ajánlatát kérjük be és hasonlítsuk össze. Ezt 2 perc alatt, minden kötelezettség nélkül megtehetjük a következő ajánlatkérő ív kitöltésével.
| Szerző: Kócsi Norbert |
