Kondenzátor
A kondenzátor (“sűrítő”) olyan passzív áramköri elem, amely villamos tér létrehozásával elektromos töltést képes tárolni. Felépítésüket tekintve legalább két párhuzamos vezetőből (fegyverzet) és a közöttük lévő elektromosan szigetelő anyagból (dielektrikum) állnak. Az elektrotechnika fejlődése során számos kialakítása és típusa terjedt el, minél jobban az adott feladatra szabva ezzel a kondenzátor paramétereit. A kondenzátorokat többféle kategória szerint osztályozhatjuk, néhány ezek közül a szigetelőanyag szerinti felosztás (pl.: kerámia, fólia, vákuum), kapacitás változtathatósága szerinti felosztás (pl.: fix, változtatható), vagy a felhasználás szerinti felosztás (pl.: szűrő, fázisjavító). Kondenzátor található többek között a rádiókészülékben, mobiltelefonban, számítógépben, alaplapokban, töltőben, tápegységben és a fénycső elektronikában is.
1. Milyen felhasználásra keres kondenzátort?
A kondenzátoroknak szerteágazó felépítésük és paramétereik alapján rengeteg felhasználási módja van. Felhasználás szerint elérhetőek szűrő, fázisjavító, kisfrekvenciás, nagyfrekvenciás, ipari és még sok egyéb szerepkörben alkalmazható kondenzátorok. Amennyiben előre tudja a beszerezni kívánt kondenzátor szerepét, érdemes feltünteni az ajánlatkérés során, így leszűkítve az alkalmas berendezések számát.
2. Milyen kapacitású kondenzátort igényel?
A kapacitás a kondenzátor legfontosabb jellemzője, mely megmutatja, hogy a berendezés mennyi töltést képes tárolni. A kondenzátorok két nagy csoportja, mely nem csak a felépítést, de a tárolható kapacitást is meghatározza, az a fix és változtatható kapacitás értékű kondenzátorok. A változtatható értékű kondenzátorok kapacitása bizonyos tartományom belül módosítható. Ezen kondenzátorok két nagy csoportja a forgó és a trimmer kondenzátor, amelyek például rádió- és TV-készülékek hangolására alkalmazhatóak.
3. Mekkora névleges feszültséggel rendelkezzen az eszköz?
A kondenzátor másik fontos paramétere a névleges feszültsége. Ez az a feltüntetett feszültség, amelyre a berendezést méretezték. A kondenzátorok szabványosított feszültség értékekre készülnek, melyet a gyártási eljárás, a felhasznált anyagok és az alkalmazás célja határoz meg. Az üzemi feszültség az a feszültség, melyet a kondenzátor ténylegesen lead, ez a névleges feszültségnél lényegesen kisebb, és rendszerint nem lépi túl a névleges feszültség felét. Ha a kondenzátorra a névleges feszültségnél nagyobb feszültség jut, meghibásodik a dielektrikum “átütése” miatt. Ennek megfelelően fontos mérlegelni a szükséges feszültség értéket.
4. Milyen tűrésű kondenzátor lenne az ideális Ön számára?
A kondenzátorok gyártási tűrése megmutatja, hogy a névleges értékeket milyen hibahatáron belül tudja teljesíteni a készülék. Ez fontos paraméter lehet bizonyos “érzékenyebb” folyamatokban dolgozó kondenzátor esetén. Egy szűrőkondenzátor tűrése lényegesen nagyobb lehet, mint egy rezgőköri kondenzátoré.
5. Szükséges-e a kivezetések felcserélhetősége?
Ez azért fontos paraméter, mert vannak bizonyos kondenzátorok, melyek elektromos kivezetései nem cserélhetőek fel az alkatrész tönkremenetele nélkül. Ezeket a kondenzátorokat a gyártók megjelölik az adattáblán. Felcserélhető kivezetésű kondenzátor szükséges például a villanymotorok indító kondenzátorához, ahol a forgásirány meghatározásában és váltásában fontos szerepük van.
6. Milyen üzemi frekvencián kívánja működtetni a kondenzátort?
A kondenzátorra kapcsolható legnagyobb frekvenciát több tényező együttesen határozza meg. Elsősorban a felhasznált szigetelő, a dielektrikum anyaga a meghatározó, de a kondenzátor kialakítása is befolyásolja az értékét, az esetlegesen kialakuló járulékos induktivitások miatt.
7. Igen
jelentős különbségek lehetnek a különböző cégek áraiban és feltételeiben, ezért mindig több cég ajánlatát kérjük be és hasonlítsuk össze. Ezt 2
perc alatt, minden kötelezettség nélkül megtehetjük a következő
ajánlatkérő ív kitöltésével.
| Szerző: Kócsi Norbert |
