Gázkromatográf
.jpg)
.jpg){kind=small}
_1.jpg)
_1.jpg){kind=small}
A gázkromatográffal az esetek többségében gáz-, vagy folyadékminták összetételét határozhatjuk meg. A mérési folyamat során előbb szétválasztják a gázelegy alkotóit, majd az érzékelő rendszeren elvégzik a kívánt méréseket. A gázkromatográfot gyakran használják égitestre leszálló űrszondákkal végzett kutatások esetében például életkereső analízishez, vagy a légkör összetételének méréséhez – 1979-ben a Vénuszra leereszkedő űrszonda is gázkromatográfiás technológiával mérte a légkör összetételét. Viszonylag fiatal technikáról van szó, gázkromatográfiás méréseket a XX. század közepe óta végeznek.
1. Milyen tisztaságú gázzal kívánja üzemeltetni a kromatográfot?
A gázrendszerbe a vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő tisztaságú gázokat kell beszereznünk ahhoz, hogy a gázkromatográf hatékonyan működhessen. Ez elsősorban az alkalmazás módján múlik, így mindig változó. A gázok tisztasági fokozatának jelölései rendszerint 1.8-tól (98%-os tisztaság, maximum 20000 ppm szennyező) 7.0-ig (99,99999, 0,1 ppm szennyező), terjednek. Ezen felül fontos figyelni arra, hogy a nyomás a gázellátó rendszerben minimum elérje a kromatográfban alkalmazható nyomás maximumát.
2. Milyen injektorral rendelkezzen a készülék?
A folyadékok párologtatását végző injektor fontos alkatrész. Típusát tekintve lehet on-column (töltetes és wide-bore oszlopok esetén), programozottan fűthető (PTV), ha hőérzékeny vegyületekkel vagy oldószer-elpárologtatásos technikával dolgozunk, illetve split vagy splitless (a mintaelosztás szerint, utóbbi kis koncentrációk esetén használandó, míg előbbi csak a minta egy részét engedi az oszlopra a túlterhelést elkerülendő.
3. Szüksége van arra, hogy programozható legyen a termosztát?
A gázkromatográf termosztátjának – általában légtermosztátot alkalmaznak – mindenképpen alkalmasnak kell lennie nem csak az oszlop gyors fűtésére, de hűtésére is ahhoz, hogy a mintákat gázfázisban tarthassa. Ehhez programozottan fűzhető termosztátra van szükség, amely 400 °C-ig, 0-100 °C/perc tartományban működik, maximum ±0,05-0,1 °C eltéréssel.
4. Milyen típusú kolonnája legyen a műszernek?
Az oszlop (vagy kolonna) két fő típussal rendelkezik. A töltetes kolonnák üveg vagy acélcsöveket használnak, a jellemző oszlophossz 0,5-3 L/m lehet, 1-4 ID-mm belső átmérővel, míg a kapilláris (WCOT vagy PLOT altípusú) kolonnák jellemző hossza 5-100 L/m, átmérőjük narrow-bore oszlopoknál 0,1-0,32, wide-bore esetén pedig 0,53 lehet.
5. Milyen felhasználási területre szánja a berendezést?
A detektor típusát annak függvényében kell megválasztanunk, hogy pontosan milyet területen akarjuk a kromatográfot használni. A légionizációs típust elpárologtatható szerves vegyületeknél (kivéve a hangyasavat), az elektron befogási detektort nagy elektronnegativitású elemeket tartalmazó vegyületeknél használják, míg a hővezető-képességi és tömegszelektív típusok univerzálisnak mondhatóak. A lángfotometriás detektor P és S tartalmú vegyületek, a nitrogén-foszfor detektor N és P tartalmú vegyületek vizsgálatára használatos, a kisülési ionizációs detektor pedig a Ne és He kivételével szintén univerzális típus.
6. Milyen igénye van az adatfeldolgozással kapcsolatban?
Az adatfeldolgozó rendszer képességeinek felmérése a beszerzés fontos fázisa, mivel a modern eszközöknek képeseknek kell lenniük nem csak a gyors adatgyűjtésre, de az adatok feldolgozásának sebessége, azok tárolása, a rendszer hatékony, hibamentes automata vezérlése, illetve a laborinformációs rendszerek felépítése és kezelése is követelmény.
7. Igen jelentős különbségek lehetnek a különböző cégek áraiban és feltételeiben, ezért mindig több cég ajánlatát kérjük be és hasonlítsuk össze. Ezt 2 perc alatt, minden kötelezettség nélkül megtehetjük a következő ajánlatkérő ív kitöltésével.
| Szerző: Kócsi Norbert |
