Bogyózó
A szőlő feldolgozásához használt szerkezet, amelynek elsődleges funkciója, hogy a szőlőszemeket elkülöníti, lerostálja a kocsányokról, mivel a kocsányban és a szárrészben található csersav elrontja a bor ízét. Sodronyból vagy zsinegből készített rostákat alkalmaznak ilyen célra, amelyek lyukain keresztül a szőlőszemek a rosta alatt található tartályba, mustkádba, vagy egyenesen a szőlőzúzóba hullnak. A modern gépek többsége bogyózó-zúzó szerkezet, tehát a zúzást is elvégzik a munkafolyamat részeként. A zúzóhengerek közül kikerülő szőlőt szivattyú szállítja a gyűjtőtartályba. A bogyózó fordulatszám általában állítható, a zúzó funkció pedig, amennyiben a gép alapból rendelkezik ilyennel, ki-be kapcsolható. Szőlészetekben, borászatokban, mezőgazdasági üzemekben használják.
1. Milyen gyümölcsök bogyózására keres gépet?
Bogyózókat főleg szőlő bogyózására, illetve zúzására használják, de cefre gyártás során igen sok gyümölcsöt kellhet bogyózni. Mindenképpen jelezze, hogy Önnek milyen gyümölcs feldolgozása során van szüksége a gépre, mert ez alapvetően meghatározhatja a berendezés felépítését, paramétereit.
2. Kézi vagy elektromos meghajtásúra van szüksége?
Bogyózó gépeket két nagy csoportra lehet osztani, vannak a kézi meghajtásúak és az elektromos úton hajtottak. A felhasználás helyétől, illetve annak volumenétől függően érdemes választani, hogy melyik az Önnek megfelelőbb. Kisebb családi vállalkozások esetén elegendő lehet egy kézi meghajtású, míg nagyobb vállalkozások esetén elengedhetetlen az elektromos meghajtás megléte.
3. Mekkora kapacitással rendelkező gépet szeretne?
Annak a függvényében érdemes megválasztani a kapacitást, hogy milyen volumenben történik majd a feldolgozás. Kisebb kézzel működtetett gépek nagyjából 300 kg/óra kapacitással rendelkeznek (természetesen ez függ a kezelőszemélytől), míg nagyobb, komolyabb, ipari felhasználásra alkalmas berendezések akár 10-15 tonna gyümölcs feldolgozására is képesek lehetnek egy óra leforgása alatt.
4. Mekkora garatnyílással rendelkezzen?
Fontos lehet a beöntő nyílás, vagyis a garat mérete. Attól függően, hogy milyen módon kívánja bejuttatni a gyümölcsöket a gépbe, érdemes lehet átgondolni, hogy mekkora garat a megfelelő. Amennyiben ládákból szeretné a gyümölcsöket a berendezésbe juttatni, érdemes a láda szélességénél szélesebb beöntő nyílást választani. Ha futószalagról kívánja táplálni a gépet, akkor is érdemes a futószalag szélességéhez passzoló garatot választani.
5. Cefreszivattyúval el legyen látva a berendezés?
Bizonyos esetekben a bogyózó berendezés cefreszivattyúval is el van látva, így a kinyert folyadékot egyből tovább lehet juttatni egy későbbi feldolgozásra vagy tárolóba és nem kell adagonként átvinni. Továbbá kevesebb embert igényel a kezelése, hiszen nem kell senkinek üríteni a tartályt vagy vödrökkel átvinnie a tárolására kialakított helyre. Cefreszivattyúval ellátott gépek esetén kevesebb kosz is keletkezik, annak köszönhetően, hogy zárt rendszerben történik a bogyózás.
6. Anyagát tekintve milyen legyen a bogyózó berendezés?
Bogyózó berendezések készülnek festett, zománcozott acél vagy akár teljes egészében rozsdamentes acélból. Ezek közül a festett a leggyengébb minőségű, valamint az élettartama is ennek a legrövidebb, hiszen a festék lepattogzása után rozsdásodni kezd és így alkalmatlanná válik élelmiszerek kezelésére. A zománcozott már ennél jobb minőségű és az élettartama is sokkal jobb. A legjobb a minőséget és élettartamot tekintve azonban a rozsdamentes acélból készült változat, hiszen anyagából adódóan nem korrodál és mindenféle élelmiszer kapcsolatba kerülhet vele anélkül, hogy károsítaná azt.
7. Igen
jelentős különbségek lehetnek a különböző cégek áraiban és feltételeiben, ezért mindig több cég ajánlatát kérjük be és hasonlítsuk össze. Ezt 2
perc alatt, minden kötelezettség nélkül megtehetjük a következő
ajánlatkérő ív kitöltésével.
| Szerző: Kócsi Norbert |
