Gabonasiló
A mezőgazdaságban a terménykezelés gépei közül az egyik leglényegesebb funkciót a gabona tároló látja el. Többféle típusú gabonasiló létezik, de feladatát tekintve többnyire megegyeznek. A gabonasilók tulajdonképpen olyan nagy befogadókapacitású tárolók, amelyek alkalmasak arra, hogy ömlesztve lehessen tárolni bennük a gabonát, granulátumokat és vetőmagokat. Egy-egy ilyen siló tartály 20-50 méter magas cellákból áll, és négyzet, kör, henger vagy téglalap alakúak. Anyagát tekintve vasbetonból, fából, téglából, kőből, ötvözött alumíniumból, acélból, illetve műanyagból készülnek általában, részben előre legyártott modulokból. A cellák számától és nagyságától függően a gabonasilók befogadóképessége elég széles határok közé esik. A siló tartály legfőbb célja, hogy az ideális tisztaságú, maximum 14,5 %-os nedvességtartalmú gabonát úgy tárolja, hogy a termény minősége ne romoljon.
Épp ezért ezekhez a gabona tárolókhoz géptornyot is építenek, amelybe a kezelés technológiai eszközeit telepítik be. A siló tartályokat az alul található gúla vagy kúp formájú kiömlőnyíláson keresztül lehet kiüríteni. A gabonasilóban tárolt termény légcserés szellőztetésére a kezelési technológiából kiindulva, háromféle rendszert lehet megkülönböztetni.
Az első, amikor a közönséges gabonasilókban időről-időre gépi szállítással átviszik egy üres cellába a gabonát, ami a szakzsargon úgy fejez ki, hogy áthozhatják a kezelőcellába.
A második, amikor a gabonasilóban a szellőztetést kereszt- és hosszirányú túlnyomásos légáram alkalmazásával oldják meg.
A harmadik megoldás pedig, amikor egy hermetikus gabonasilónál vagy oxigén-, vagy légmentesen zárják le a kinti levegőt, majd ezután a cella belsőterét egy közömbös hatású gázzal töltik meg. A gabona légzését, a légcserét mindenképpen biztosítani kell, hogy megmaradjon a megfelelő minőség.
